Azt a leborult..., avagy tudtam, tudtam, tudtam

2015.11.06 22:49

50 perce álltam fel a Madách nézőteréről. Egy borzadályt néztem meg...

Úgy kezdődött az egész, hogy drága jó anyám kitalálta, milyen jó is lenne elmenni az nagy Budapestre megnézni egy jó darabot - amivel nem is lett volna gond. Csakhogy kis falunkból többen jöttek, egy busznyi nép, és hát az ottani faluszervezés ötlötte ki, melyik is lesz végül, amin egy estét szórakozhatnak. Anyuka megvette magának és apukának a jegyet, aki végül egy hete közölte, hogy ő aztán nem megy. 

Én már a legelején mondtam, hogy szó sem lehet róla. Tudok a film létezéséről, és arró is, hogy voltak olyan balgák és musicalt vittek belőle színpadra. Nem mondom, hogy nem sülhet ki a dologból jó, de ebben az esetben szerintem ez nem így történt.

A Madáchban már 30 éve fut a Macskák, még mindig van József, meg Fantom, újabban Mary Poppins... Ezek tagadhatatlanul jók.

De a Poligamy - merthogy erről lesz szó a későbbiekben - nem nyerte el tetszésem, egyáltalán nem.

Szkeptikusan álltam az egészhez. Aztán az első perc után már fújtattam, hogy jesszus, még 2,5 óra. Szeretem a zenét, szeretek énekelni, de egyszerűen nem voltak fülbemászóak a dallamok. Talán egy tetszett - de az is csak zeneileg, és nem teljes egészében. A szöveg, a dalszövegek erőltetettek - nagyon erőltetettek. Telistele olcsó, öreg poénokkal. 

A történet még egész jó lett volna, tényleg. De nem jött át. A végén, mikorra már azt mondtam volna, hogy azért akadtak jó pillanatok, megintcsak elsütöttek pár elcsépelt csattanófélét.

A színészek iránt inkább sajnálatot érzek, mert nagyrészt szimpatikusak voltak (úgy, hogy ez már egy új generáció és sokan ismeretlenek számomra), de mindent beleadtak - bebizonyosodik, hogy a színészképzés minősége nem romlik. De a darab.... 

Egyéb negatívumok:

  • a 20. századi vívmányok használata a színpadon - nekem idegen, zavaró, nem szeretem
  • néha a hangosítás sok volt - egyes színészek hangja nagyon erős volt különböző hangok kipréselésénél
  • túl hosszúnak éreztem
  • a történetbe nem sok tánc illett bele, az is elég gyér volt - pedig a tánckar biztosan ügyes (de ezért tanultak egy életen át táncolni?)
  • a főszereplő Andor nem volt szimpi (Nagy Balázs)
Ami viszont tetszetős volt:
  • a főszereplők igazi Lilla (Simon Boglárka)
  • hogy a nagy öregek közül ott volt Székhelyi Józsi bácsi
  • Détár Enikő "felvarrt" arca
  • Kornél (Sánta László) sem volt kutya
Azt hiszem, sikerült azért valamennyit kiadni a dühömből... Nem sok rossz darabon voltam még, de ez volt az egyik :/