William Shakespeare: Lóvátett lovagok
Korábban már állítottam össze egy kis felvezetőt A Nagy Shakespeare-projekt-hez, de ismét megköszönném Kirarozi ötletét és, hogy bekerülhettem a csapatba. Bár elég későn kaptam észbe, mert a nagy kedvenceket elhappolták addigra, mégis sikerült egy másikkal „nevezni” a posztolók soraiba. A Lóvátett lovagok, egy sokadik kedvenc, az enyém lett! Ez a poszt a darabról, keletkezésének körülményeiről, és a fellelhető, elérhető feldolgozásairól, adaptációiról fog szólni.
A szerelem
Először azonbn el szeretném mesélni, hogyan is kezdődött a szerelmünk Shakespeare-rel. Egyszer volt, hol nem volt…. Szerintem nem voltam még 10 éves, amikor közöltem otthon, hogy tőle akarok olvasni. Azt a választ kaptam, hogy túl fiatal vagyok én még ahhoz, olvassam a meséket, így került a kezembe Charles és Mary Lamb: Shakespeare mesék c. könyve. Nem emlékszem, hányszor olvastam el benne a „meséket”. Nagyon nagyon sokszor. Alig vártam, hogy az igazi darabok is a kezem közé kerüljenek. 14 évesen megtörtént, a Rómeó és Júlia volt az első. De nem ragadott annyira magával, nekem a Szentivánéj kellett meg a Vízkereszt meg a Sok hűhó J Jött mind szépen sorban, azóta is nagyon sokszor olvasom el a kedvenceket, mert nem tudok betelni velük.
Lóvátett lovagok
Véletlen volt összeismerkedésünk a darabbal, első randink egy tévében játszódó film kapcsán történt meg – és ez Kenneth Branagh filmje volt. Később természetesen róla is szó lesz, de úgy illendő, ha előbb a komédia kerül a középpontba, s aztán minden más. Lássuk csak!
A tények
Íródott: 1590-es évek közepén
Első előadás: 1598.
Címe: Loues Labors Lost (az Első Fólióban is ezzel a címmel jelenik meg 1623-ban) A későbbiekben, a Harmadik Fólióban már a ma ismert Love’s Labour’s Lost címen kerül. (Valószínűsíthető, hogy több változáson ment keresztül a darab, mire nyomtatásba került.
Magyarul megjelent Felsült szerelmesek címmel, Gáspár Endre és Faludy György fordításában. Később Lóvátett lovagok címmel Mészöly Dezső fordításában jelent meg (erről kicsit bővebben majd később).
Cs. Szabó László 1966-os elemzése alapján a következőket tudhatjuk meg a keletkezésének körülményeiről és még egyéb érdekességeket:
- pestis járvány miatt mindenki menekült Londonból, de leginkább 1593-ban
- Shakespeare valószínűleg hazament Stratfordba
- tömérdek vers született ebből az időből, a színház kicsit háttérbe került
- megszületett a darab első változata – amolyan ars poetica-ként: „Mi másról szólhatott… A versírásról, az irodalomról. Hogy így írtok ti, így írok én.”
- úri társaság mulattatására készülhetett
- az első változatban még nem volt benne az utolsó felvonás „muszka tánca”, az átdolgozott verzióba is azért kerülhetett, mert Oroszország akkor még újdonság volt az angoloknak; azonban „a cár még házassági kapcsolatra is gondolt; egy szép napon lánykérő moszkvai követség állított be Erzsébethez.”
- 1631 és 1839 között egyszer sem adták elő, az is kérdéses, hogy a népnek előadták-e még az író-költő életében
- rossz sajtója volt az irodalomtudományban, „a kutatók, fintorgó boncolásuk közben nem vették észre, hogy éppoly nagyképűn viselkednek, mint a játékban kitréfált pedánsok.”
- 1927-ben fordulatot hoz Granville Barker kijelentése: „mivel a stilizálás a lényege, stilizálva kell játszani.” Ennek megfelelően hosszú idő után színpadra kerül, és azóta folyamatosan előveszik itt-ott a világban
Szó volt arról, mennyire érződik, hogy volt ideje foglalkozni a megírással Shakespeare-nek. Ami miatt pocskondiázták, és ami miatt mégis nagyszerű, az a költőisége, tele van alliterációkkal, megszemélyesítésekkel, metaforákkal – természetesen a többi darabban is fellelhető, viszont ennek a műnek ebben rejlik a nagyszerűsége.
Mészöly Dezső említi meg saját jegyzetében: „ennek a címnek nem mellékes tulajdonsága, hanem lényege az alliteráció.” Így szerencsétlenség a Felsült szerelmesek fordítás. Arra merészkedett, hogy új magyar címmel lássa el a művet, viszonozva az eredeti cím hatását: Lóvátett lovagok, hiszen hiányzott belőle „a szózene s a megfejtendő rébusz”.
Nézzük röviden magát a sztorit, hogy mindenki megbarátkozhasson vele!
A történet
I. felvonás
Rögtön a legelején megismerkedünk a négy gavallérral: a királlyal és hű barátaival, Bironnal, Longaville-lel és Dumainnel.
Épp készülnek esküt tenni, hogy három évig a tudásnak szentelik életüket, azonban az ára önmegtartóztatás, aszkézis, böjt… Csak Biron teszi szóvá, hogy kissé súlyos az ár, de végül beadja a derekát. Az udvarban is kihirdetik, hogy „asszonyi állat egy mérő-földnyire ne merje megkörnyékezni udvarunkat”, erre fel be is jelentkezik a francia királylány egész udvartartásával látogatóba.
„BUNKÓ
Velem vannak megakadva, mert hogy Julkával összeakadtam. S az a baj, hogy ránk akadtak.
BIRON
Hogyan, te Bunkó?
BUNKÓ
Ránk akadtak, mikor összeakadtunk. Először azért akadékoskodtak, mert egy fedél alatt leltek, másodszor meg azért, mert fedetlenül leltek, harmadszor meg épp azért, mert Julka nem volt fedetlen, és felfedezték, hogy én fedeztem. Már most, uram, egy fedezés nem nagy felfedezés, de ha az embert felfedezik, akkor már nem feddhetetlen.
BIRON
Hová akartál kilyukadni?
BUNKÓ
Nem én akartam kilyukadni, hanem ő – Isten úgy segélje Bunkót!”
Itt is látszik Shakespeare nagyszerűsége – persze a fordító érdeme is. Nézem is az eredeti szöveget, vajon ő hogyan oldotta meg. Azt mondja Bunkó (Costard):
„In manner and form following, sir; all those three: I was seen with her in the manor-house, sitting with her upon the form, and taken following her into the park; which, put together, is in manner and form following. Now, sir, for the manner, - it is the manner of a man to speak to a woman: for the form, - in some form.”
Na szóval, Bunkót és Julkát rajtakapták, mert nem bírtak magukkal, miután tiltott minden ilyesmi. A király elé viszi őket Lüke (a rendőr). Don Armado, egy királyhoz túl hű, nagyzoló, hóbortos lovag – aki rájuk lelt és ráadásul szerelmes Julkába – egy levelet írt a királyhoz az eseményekről. A király büntetése, hogy a két bűnös Armadonál legyen büntetésben, szegény Lüke vízen és száraz kenyéren koplaljon bezárva.
A 2. színben meg is ismerjük Armadot és hű szolgáját, Pillét (aki a másik leghumorosabb alak a darabban). Viccelődnek, megérkeznek a bűnösök. Pillétől az egyik kedvenc mondatom (miközben Armadot oktatja):
„Apám esze s anyám nyelve jöjjön segítségül!”
Armado egy az egyben egy idegesítő személy – nekem legalább is nagyon sok volt; túl sok talpnyalás, sok túlzás, nyájaskodás…
II.felvonás
Megérkezik az udvarba a francia királylány és kísérete: Boyet és a három udvarhölgy: Mária, Katherine és Rosaline. A király és kísérete fogadja őket, próbálnak egyezségre jutni abban, hogy kit illet Aquitánia földje, azonban nem járnak sikerrel. Persze mindegyik uraság rátalál a maga hölgyére, bár a beszélgetésekből az tűnik ki, hogy látásra a hölgyek ismerik az urakat, csak nekik nem jutnak eszükbe ők. Biron és Rosaline élesebb szóváltásai Beatrice-re és Benedekre emlékeztetnek:
„BIRON
Nem táncoltattalak Brabantban egyszer?
ROSALINE
Nem táncoltam veled Brabantban egyszer?
BIRON
De! biztosan tudom!
ROSALINE
Ha biztosan tudod, kár kérdened.
BIRON
A nyelved túl gyorsan pereg.
ROSALINE
Te pergeted, ha kérdezed.
BIRON
Kifárad ám, ha túlhajtod lovad!
ROSALINE
Majd lóvá teszlek téged, jó lovag!
BIRON
Mivel?
ROSALINE
Mivel szamár vagy eleve.”
III. felvonás
Itt kezdődik a sok bonyodalom, ami valamennyire tipikusan shakespeari. Don Armado szerelmes levelet ír Julkához, és Bunkót kéri meg annak eljuttatására. Ami miatt szegény Bunkó összezavarodik, az Biron levele – merthogy ő is írt egy levelet Rosaline-hoz, és szintén Bunkót kéri fel a postás szerepére. Bunkó pedig a dolgok rendje szerint szépen elcseréli a leveleket, persze nem direkt, de mivel tökkelütött a lelkem, nem figyel eléggé, csak a honoráriumra meg a prémiumra:
„No, lássuk a honoráriumot! Honorárium! Hát ez a deákos neve a lyukas garasnak? Egy lyukas garas a honorárium. – „Hogy a pántlika?” – „Egy hatos.” – „Inkább adok érte egy honoráriumot.” Ez igen! Honorárium! Szebb szó ez, mint a franc korona. Ha adok-veszek, csak ezzel a szóval fizetek.”
„Prémium! Ó, édes prémium! Ez még többet ér, mint a honorárium. Épp tizenegy garassal ér többet. Te édességes prémium! Meglesz, uram, minden, minden, egy betűig! Prémium! Honorárium!”
A felvonás a szerelmes, akár esküjét is megszegő Biron monológjával végződik: „Hát írjunk, sírjunk, sóhajtsunk, szeressünk!”
IV. felvonás
Ez a felvonás hosszabb, mint az előző kettő együttvéve. Itt már közeledik a csúcsponthoz a bonyodalom. A királylány, a hölgyek és Boyet épp vadásznak, mikor Bunkó érkezik a levéllel. Kiderül, hogy rossz levelet hozott Rosaline-nak, ettől még Boyet hangosan felolvassa a szerelmetes irományt.
A következő szín a nagy professzorok első megmutatkozása a darabban. Nekem zavaró volt olvasni ezeket a részeket, mert Shakespeare eltúlozza a latin szavakat, hemzseg, szinte már érthetetlen az egész, annyira. Nyilván erre is megvolt az oka, mikor írta. Cs. Szabó László szerint „…akkor Walter Raleigh társaságán pattogtak a tréfa petárdái.” Ő és társai „baglyoskodó tudományba szédülnek.” Ahhoz, hogy hű maradjon a világhoz, amit a drámában is meg akar jeleníteni, elengedhetetlen a professzorok, tudósok sora. De nekem kínszenvedés volt olvasni :) Hozzájuk fordul az analfabéta Julka, hogy a Bunkó hozta levelet valamelyikük felolvassa. Kiderül, hogy Biron írta a levelet, s hogy ezzel esküt szegett.
A harmadik szín a szerelmes lovagok csöpögős szonettjeivel van tele. Először Biron az, aki egy újabb levelet olvasva jelenik meg, aztán kénytelen elbújni, mert jő a király. A király szintén olvas, ám megzavarja Longaville érkezése, így elbújik. Longaville is szavalja mondandóját, ám Dumain is feltűnik a színen, ő is „köddé válik”. Megjelenésük sorrendjéhez képest bukkan mindenki egytől egyig elő, s olvasnak be egymásnak hitszegésükről. Azonban Biron előbb meg akarja leckéztetni őket – hiszen őt senki nem hallotta – csakhogy jön Julka, és hozza a Rosaline-nak címzett levelet. Kiderül Biron hitszegése is, nem is tagadja, megvallja. Arra jutnak, hogy szerelmet vallanak szívük hölgyeinek, és mulatságot rendeznek a tiszteletükre, nem mellékesen pedig megkérik a hölgyek kezét.
V. felvonás
A legelső színben ismét a professzorok a középpontban, jön Armado a király ötletével, miszerint, állítsanak össze egy komikus előadást a hölgyek tiszteletére, tele maskarával, vidámsággal. Mivel az urak nem vallhatnak nyíltan színt, a társaságnak kellett volna megtennie, de Boyet hírét veszi a készülődésnek, és értesíti a hölgyeket.
Belemennek a hölgyek a játékba, ezért azt tervelik ki, hogy ők is maskarát és maszkot vesznek, egymás ruháit veszik fel, így az ifjak szépen rendre össze is keverik őket. (itt mutatják be a muszka táncot) Minden úr ajándékot ad szíve hölgyének, majd elvonulnak, hogy átöltözzenek és visszatérjenek. Ekkor még nem sejtik, hogy lóvá tették őket. A hölgyek jót mulatnak a fülükbe suttogott szavakon, és ezt használják fel ellenük, kiderül a turpisság:
„Lelepleztek: most jól csúffá tehetnek.”
De a harag hamar elszáll, és végül önfeledten mulatják át az estét, a többi szereplő előadja a darabot, amivel készültek. Feltűnik a francia követ, kinek híre azonnal véget vet a mulatozásnak: meghalt a francia király és ezzel kitört háború. A királylány elhagyni készül az országot, de a király a szerelme bizonyságát kéri. Nem kapja meg, de azt ígéri, hogy egy év múlva, a gyász leteltével övé lesz.
" A vége nem szabályos színdarab.
Nincs ásó-kapa… Jancsi, Julcsa vár még.
A nőkön múlt, hogy mégse víg a játék.”
Adaptációk, feldolgozások
Madách Színház: Lóvátett lovagok (1980. közvetítés)
Szereposztás (forrás: https://www.madachszinhaz.hu/showinfo.php?id=1327) :
|
Ferdinánd, Navarra királya |
Kalocsay Miklós |
|
Biron, gróf a király kíséretében |
Sztankay István |
|
Longaville, gróf a király kíséretében |
Paudits Béla |
|
Dumain, gróf a király kíséretében |
Cs. Németh Lajos |
|
Boyet gróf, udvarmester |
Haumann Péter |
|
Don Armado, hóbortos spanyol |
|
|
Holofernes, iskolamester |
Körmendi János |
|
Nathaniel, tiszteletes |
Gyenge Árpád |
|
Bunkó, bohóc |
Tímár Béla |
|
Pille, Armadó apródja |
Gyabronka József |
|
Mercade gróf |
Deák B. Ferenc |
|
Lüke, rendőr |
|
|
A francia királylány |
Sunyovszky Szilvia |
|
Rosaline,hölgy a királylány kíséretében |
Schütz Ila |
|
Mária,hölgy a királylány kíséretében |
|
|
Katherine,hölgy a királylány kíséretében |
|
|
Julka, parasztlány |
|
1977-ben került színpadra, a közvetítés 80-as. Az eredeti szereposztáshoz képest a közvetítésen minimális változás vehető észre (Boyet-t nem Haumann Péter játssza, azonban a színészt nem ismertem fel :/ )
Be kell vallanom, minden feldolgozásban a kedvenc szereplőimre fókuszáltam.
Ferdinánd túl búskomor, és ahogy elgondolkodom, hányszor találkoztam már Kalocsay Miklóssal rövidke életem során, azt kell, hogy mondjam, ő mindig olyan búsan jókedvű. Annyira fókuszál a szépbeszédre (mert az tényleg szép), de nem jön át (:P) a szerepe.
Sztankay Bironja miatt az elején aggódtam kissé, de aztán bebizonyosodik, hogy tökéletes választás volt a szerepre – én meg kifejezetten szeretem az ő hangját, jó volt hallgatni is, nemcsak látni.
Dumain és Longaville nem igen hat meg, Huszti Péternek nagyon jól áll Don Armado. Pille kifejezetten jó a magyar feldolgozásban, furulyázik, énekel…
Julka inkább tipikus magyar parasztlány, de Hűvösvölgyi Ildikó tökéletesen játssza el.
Jöjjön a francia udvar! A királylány és a hölgyek tökéletesen illenek szerepükre.
Összességében tetszett a darab, Mészöly Dezső a magyar színpadra állítás miatt fordította újra a művet. Így írnak róla (forrás: https://www.madachszinhaz.hu/showsyn.php?id=1327) :
Részlet az Esti Hírlap 1977. február 12.-i számában megjelent írásból:
"[...] A Madách Színház kivételes élményt nyújtott. Kezdjük talán a színészlista előtt álló nevekkel. Valóságos hőse ennek a produkciónak Mészöly Dezső. Eddig is a színpadi fordítás nagymesterének ismertük. Hihetetlen érzékenységgel tudja ötvözni az igazi költészetet a színpadi beszélhetőség ideális követelményeivel. Rendkívül gazdag műfordítói munkásságában Shakespeare-jei mindig külön polcra, a legmagasabbra kerültek. De amit most művelt: bravúr. Talán nincs még egy darabja Shakespeare-nak, amelyben a szójáték, meg általában a nyelv embert jellemző, helyzetet és hangulatot ábrázoló, gondolatot kifejező szerepe ekkora helyet foglal el, mint éppen a lóvá tett lovagokban. A színpadról hallva a szöveget, úgy érezzük, az eredeti sem lehet kifejezőbb.[...]"
Barabás Tamás
Attól, hogy újrafordították, még mindig nem teljesen szöveghű, mivel kimaradnak sorok, részek, de észrevehetetlen.
A darab teljes egészében megtekinthető két részletben:
1. rész: https://www.youtube.com/watch?v=1fQlq1KNN5w
2. rész: https://www.youtube.com/watch?v=fGHeOhE01K4
Royal Shakespeare Company: Love’s Labour’s Lost (2014)
Rögtön le is fektetném, hogy ez volt a legjobb előadás, amit láttam. Tényleg. A szereposztás tökéletes volt, mindenki úgy játszott, mintha egész életükben csak ezt gyakorolták volna, teljes átélés, minden benne volt.
Az Urániában vetítették április 8-án, meg is vettem a jegyem gyorsan, és életemben először beültem az Urániába 3 órácskára – nem bántam meg.
Bunkót imádtam, és annyira szépen beszéltek angolul… A Mészöly-féle fordítás volt a felirat alapja. Visszatérve Bunkóra és a „honorárium-prémium” szövegre, annyira jó ez a rész, ahogy tagoltan csak e szavakat emlegeti (persze, így van megírva a szöveg, de ugyanezt Tímár Bélától nem kapjuk meg, és a többiektől sem).
A történetet az I. világháború előestéjének időszakára tették, nem ok nélkül. (később)
„1914, nyár. Annak érdekében, hogy tanulmányaiknak szentelhessék az életüket, a Király és barátai fogadalmat tesznek, hogy három éven keresztül ellenállnak a női bájaknak. Azonban alighogy megesküdtek, találkoznak a francia hercegnővel és három édes szobalányával. Ez persze komoly próbatétel elé állítja a fiatal férfiak elhatározását, akik megingásuk folytán mégis inkább az ellenkező nem tanulmányozását helyezik előtérbe...” – írja ismertetőjében az Uránia (forrás: https://www.urania-nf.hu/archivum/shakespeare-lovatett-lovagok) 
A darab rendezője Christopher Luscombe, több Shakespeare művet is rendezett már korábban. Bár a mű ötfelvonásos, a rendezés 2 részre bontja. A szünetben egy rövid kisfilm, interjú bemutatására került sor a darab születéséről. Ami engem nagyon megfogott, és itt választ is kaptam néma kérdéseimre, a színpad berendezése, felépítése: három „helyről” jön elő a díszlet. A nézőtér U-alakú, a színpad benyúlik, ráadásul alatta tárolják az egyik szín díszletét. Van, amelyiket hátulról „tolnak” előre… Ilyen rendezést nálunk nemigen látni, inkább forgószínpadon oldják meg vagy kiemelhető részekkel, de nem így… Nagyon bejött :)
A darab a megírt módon végződik, azonban a Sok hűhó semmiért c. darabot úgy rendezték meg, mintha ennek a folytatása lenne, így a szereplők ugyanazok – ezt még meg kell nézni, mert nagyon kíváncsi vagyok, ténylegesen hogyan oldották meg (@hóvirággal majd megszervezzük :D )
A film: Lóvátett lovagok (2000)
Szereplők (forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Love%27s_Labour%27s_Lost_(film)) :
· Alessandro Nivola as King Ferdinand of Navarre
· Alicia Silverstone as The Princess of France
· Natascha McElhone as Rosaline
· Kenneth Branagh as Berowne
· Carmen Ejogo as Maria
· Matthew Lillard as Longaville
· Adrian Lester as Dumaine
· Emily Mortimer as Katherine
· Richard Briers as Nathaniel
· Geraldine McEwan as Holofernia (a female version of the male Holofernes in the original play)
· Stefania Rocca as Jaquenetta
· Jimmy Yuill as Dull
· Nathan Lane as Costard
· Timothy Spall as Don Armado
· Tony O'Donnell as Moth
· Daniel Hill as Marcade
· Richard Clifford as Boyet
Említettem már, hogy a filmen keresztül találkoztam először a művel, akkor tetszett, most meg nem is tudom, mit írjak róla. Látva az RSC előadást, ami mindent vitt, nehéz azt mondani, hogy mennyire jó a film.
Nem teljesen szöveghű, felcserélnek sorokat, eseményeket – legalábbis a sorrend nem ugyanaz, mint ahogy annak idején Shakespeare megírta.
Van narráció (ami az eredeti műben egyáltalán nincs), mivel a film is inkább a XX. századba van ültetve, ott is az 1939-es évre, mikor az angolok is beszállnak a II. világháborúba. A kor hű ábrázolása érdekében narráció visz át minket színről színre – fekete-fehérben, mintegy híradóképpen. Ez például tetszett.
A filmet musical-filmként tartják számon, mivel sok zenés-énekes résszel toldották meg a művet, a zenék mind az 1930-as éveket idézik, főleg ismert Sinatra-dalokat fedezhetünk fel.
Kenneth Branagh elképzelése viszonylag jó volt, de a film nem ért el nagy sikereket, a bevétel is minimális. Rotten Tomatoes visszajelzés: "Interesting idea, poor execution." A színészi játékok nekem tetszettek, bár Nathan Lane Bunkója nagyon nem – legalább ne lett volna ennyire jól öltözött… No mindegy. Szerintem a negatív kritikát a stúdiómunka okozhatta, annyira látszik, hogy nem a szabad ég alatt forgatták, lehet, hogy szebb képeket kaptunk volna eredeti helyszíneken.
A film vége nem nyitott, a háború végével a szerelmesek egymásra találnak.
Egyéb adaptációk, feldolgozások
Nehéz összeszedni, annyi mindent ihletett ez a mű. Most már csak röviden összefoglalva próbálom felsorolni, mit találhatunk, ha sokat keresünk.
Opera
Nicolas Nabokov (1903-1978), szerezte a zenéjét, a librettót pedig W. H. Auden és Chester Kallman írták. Az operát 1973-ban mutatták be. Sajnos sehol nem találtam róla információt, ezt a minimálisat a Wikipédián. Jó lett volna belehallgatni, esetleg az egészet megnézni, de szintén nem találtam semmit. Kár érte.
Musical
2013-ban a new yorki The Public Theater mutatta be egy programsorozat részeként. 1971 óta ez volt az első Shakespeare-musical.
TV film
A BBC ezt a drámát sem hagyhatta ki, az utolsók között filmesítették meg. A történetet a XVIII. századba helyezték. Sajnos erről sem találtam semmit, pedig jó pár BBC filmet néztem már meg, de nem található meg minden L
Rádiójáték
Szintén a BBC dolgozta fel még 1946-ban. A zenéjét Gerald Finzi írta, ebből már a kedves Moly-tagok hallhattak részletet, de ide is bemásolom és hogy emeljük a fényét, a lovagok szerelmes verseit is csatolom hozzájuk J
1. rész: A király verse
https://www.youtube.com/watch?v=yrq3RbZqKTo
„Oly édes csókot arany nap sem ad
A rózsa-szirmok gyöngyös harmatára,
Minőt szemedből villám-sugarad
Vet rám, ha orcám könnybarázda szántja.
S félúgysem pompáz fönt a holdkaréj
Az áttetsző nagy égbolt kebelén,
Mint képed süt, ha rám borul az éj,
És könnyeimben tükröz rezge fény.
Minden csepp könnyem, íme, teneked
Egy gördülő kis diadalfogat!
Ó, nézd az egyre omló könnyeket –
Lásd, kínom néked győzedelmet ad!
De légy kegyes: ne könnyeztess tovább,
Hogy könny-tükörben szépséged csodáld!
Ó, hölgyek-hölgye, téged fel nem ér
Se ész, se nyelv, akárhogy feldicsér!”
2. rész: Longaville szonettje
https://www.youtube.com/watch?v=y36w2CdqLQg
„Vajon nem ékesszóló szép szemed
– Mely úgy elnémít minden ellenérvet –,
Nem az vett rá, hogy szegjem eskümet?
Nem érdemel hát büntetést e vétek!
Csak nőtől tiltott amaz eskü-szó,
S te istennő vagy, úrnőm, ne feledd!
Az földi eskü volt: te mennylakó;
Nem terhel bűn, ha elnyerem kegyed.
Az eskü: pára; és a pára: gőz;
S te fényes Napként tündökölsz reám;
Világod minden párát, gőzt legyőz:
Ha volt – nincs eskü: nem az én hibám.
S ha mégis én töröm meg eskümet:
Tört esküm árán új Édent nyerek!”
3. rész: Dumain verse
https://www.youtube.com/watch?v=WiQ-cl_dE8w
„Egyszer – ó, mily bús rege! –
Ámor, május gyermeke,
Egy kis bimbót észrevett,
Hogy a szélben szétfeselt.
Bíbor bimbó nyíladoz,
Szirmok közt a szél motoz.
Egy szerelmes – nagybeteg –
Megszólítja a szelet:
>Ó, szél, hogy tudsz fújni így?
Lásd, szívem csak rád irígy!
Jaj, mert engem eskü köt,
Hogy virágot nem török!
Súlyos eskü ifjúnak,
Akit vágya elragad!
Meg ne vess, ha ily hitet,
Érted, Rózsám, megszegek!
Hisz miattad Juppiter
Junó mellől útra kel,
S megtagadva szent nevét,
Földi lényként érted ég!<”
A BBC Radio 3 egy újabb rádiójátékot rendezett 1979 februárjában.
Irodalom
Egyesek szerint Alfred Tennyson verse, A hercegnő, a Lóvátett lovagok által ihletett.
Thomas Mann Doktor Faustjában pedig az egyik szereplő operát ír a drámából. (Vajon Mann és Finzi ismerték egymást? Nem lehet, hogy neki állít emléket művében? – ez csak az én agymenésem, de nagyon érdekes lehetne egy ilyen összevetés is akár)
Mi jöhet még?
Az alábbiakat a youtube-on találtam, mikor keresgéltem. Sokakat ihletett meg a darab vagy csak a címe:
Futurama: Love’s Labour’s Lost in Space – sajnos még egy részletet sem tudtam belőle megnézni :(
(link: eltávolított…)
Bob and Margaret (S1E9) – Love’s Labour’s Lost c. része – elkezdtem nézni, de valami agyrém nekem, linkek:
1. rész: https://www.youtube.com/watch?v=XmB7e6OvHe8
2. rész: https://www.youtube.com/watch?v=EKwcDDHOXHU
Drums Of Death: Love’s Labour’s Lost
https://www.youtube.com/watch?v=X0rH0eBm5Hs
Love Spirals Downwards – Love’s Labour’s Lost
https://www.youtube.com/watch?v=u5fJI57IVaw
De Phazz – Love’s Labour’s Lost
https://www.youtube.com/watch?v=0-vmxVr8XOs
Magyarországon létezik egy olyan együttes, akik a Lóvátett lovagok nevet viselik. Itt megtudhattok róluk többet. Zenéjükről pedig egy link:
https://www.youtube.com/watch?v=zX7BIIga3Lc
Remélem, tetszett ez a nem túl rövid poszt, és velem együtt mélyen elmerültetek a mű részleteibe. Ha tetszett, mindenképpen olvassátok, mert jókat lehet mulatni rajta – egy kis vidámság pedig sosem árt.
Az alábbi címekre kattintva olvashatjátok a többi projektben résztvevő posztait:
Rómeó és Júlia
A makrancos hölgy
A szentivánéji álom
A velencei kalmár
Téli rege
Szonettek
Julius Caesar
Vízkereszt, vagy amit akartok
VI. Henrik
Minden jó, ha vége jó
Sok hűhó semmiért
Hamlet
Ahogy tetszik
Szeget szeggel
Coriolanus
Lear király
Athéni Timon
Tévedések vígjátéka
Antonius és Cleopatra
Titus Andronicus
A vihar
Othello
Téma: William Shakespeare: Lóvátett lovagok
Nincs hozzászólás.